Állítólag nincsenek nemi különbségek, meg a nők is harcosok, erősek, küzdenek. Az, hogy “harcos”, már önmagában egy férfias dolog: célirányos, ez-van-és-kész, nincsenek benne árnyalatok. Nem tartom magam harcosnak, bár volt olyan időszak is az életemben. Több nőt ismerek, akik a harcos jelzőt szintén nem mondják magukról.

 

 

Mit jelent harcosnak lenni?

– feszült figyelemmel fókuszálni a célra
– izmokat megfeszíteni, ugrásra késznek lenni (az élete függ tőle)
– a harcosnak harcostársai és ellenfelei vannak
– nem lazíthat, mert bármikor történhet valami, amikor fegyverbe kell ugrania
– stb.

 

Amikor csak úgy mondunk valamit, az agyunk azt szó szerint rögzíti, és tényként kezeli. Ha a harcosságot elhisszük, többször kimondjuk, átéljük, az beépül szoftverként. Egy olyan kész program lesz, ami minket véd, mert az agy azt gyorsan elő tudja hívni. Az agyunknak biológiai értelemben csak ez számít, a testünk azonnali megvédése, a veszély elhárítása vagy kikerülése. Gyorsan, fókuszáltan.

 

A kész programokkal akkor van gond, ha nem csak tényleges vészhelyzetben kapcsolnak be, hanem bármikor, és mivel program, csak akkor vesszük észre, ha már aktív. Vagy a sztori után.

 

Most képzeld el, ahogy sétálsz a pároddal egy virágos mezőn… vagy egy első randin… vagy a kicsi gyereked hozzád bújik… vagy megálmodod az otthonod új dizájnját… nyugodt, békés, boldog vagy.

 

Szépen indul a dolog, süt a Nap, csicseregnek a madarak, béke van. Aztán megcsörren a telefon, összefutsz valakivel, elhangzik valami, amitől bekapcsol a harcos program (mert ez a Jolly Joker), csak épp most nem kéne. Te is tudod, nem is érted, hogy mi ez a túlzott reakció. Nem csak gondolod, mert érzed a testedben is, talán tudod, miről beszélek.

 

Nincs bevetés a csatában, csata sincs, csak hirtelen készültség. Ez a harcos energiája.

 

Van, hogy a felbukkanó érzés nem is a miénk, hanem tanultuk, ez volt a szokásos reakció, vagy örököltük – és akkor azt el is tudjuk engedni. Amit magunk fejlesztettünk ki, azt átírhatjuk, áttranszformálhatjuk.

 

A női érzések, létezés ezernyi csodája bukkan fel, ha teret adunk nekik. Letehetjük a nehéz terheket, és átadhatjuk magunkat a belső derűnek, a kíváncsiságnak, a lágyságnak is, ha úgy élni könnyebb nekünk. Bár sokat változott a világ, a kedvesség, a simogatás, a törődés akkor is alap női tulajdonság, ha mellette aktívan, fókuszáltan élünk. Élsportoló nők a napjuk legjobb erőgyűjtésének mondták, ha a teájukkal a kényelmes fotelbe kuporogva a kedvenc zenéjüket hallgatták, és egyikük se mondta, hogy “gyorsan meguntam, úgy küzdenék még egyet”. 🙂

 

Pontosan úgy vagy jó, ahogy vagy, és ahogy szeretnél élni. Senki nem mondhatja azt, hogy ilyen vagy olyan legyél, ha Te az ellenkezőjében vagy boldog. Ha pedig bármelyiket nehéznek, soknak találod magadban, tudsz rajta változtatni.

 

Ha most egy transzformatív úton csatlakoznál egy online női körhöz, máj. 22-én indulunk ismét. Itt olvashatsz róla.